Nagyjából tizenöt éves korom óta írok, novellákat, verseket. Régi műveim jelentős részét már nem publikálom. Kezdetben elképzelhetetlen volt számomra, hogy meséket írjak, vonzottak a sötét hangulatú, tragikus történetek, de idővel kihívások elé állítottam magam, hogy fejlődhessek. Azóta is folyamatosan keresem a szokatlan nézőpontokat, amikből szabadon tárgyalhatok különböző, komolyabb-könnyedebb (olykor kifejezetten tabu) témákat. 2013-ban jelent meg első művem nyomtatásban, az Új Galaxis sci-fi antológia 20-as számában, „Eső” címmel, amit én egy „disztópikus neo-indián mesének” vallok. Persze felnőtteknek íródott és a kritikusok kiváltképp a csavaros nyelvi megoldásokat méltatták benne. Ezt 2015 júniusában követte a „Verner hagyatéka”, egyik legrövidebb novellám, amit a Magánvégtelen című, második moly antológiában közöltek le.

Könyvei