Hiába születtem elvált szülők gyermekeként, nem sikerült bűnözővé lennem. Pedig nagyon próbálkoztam. Sikkasztottam a családi kasszából, hogy tudjak csokit venni magamnak, loptam macskát a gyerekeimnek, és minden novellámban hazudok, hogy szórakoztató legyen. Magamról annyit tudok - akarok - elmondani, hogy almozottan : ) vagyok hátrányos. Ez három gyereket jelent konkrétan. Manapság kamaszok, és mint minden kamasznak, nekik is folyamatosan és jámboran legel az agyuk valahol. Ez nem gátol meg abban, hogy igencsak büszke legyek rájuk : ) Szerintük kimentem a divatból, úgyhogy új közönséget kellett szereznem. Mosolyom túl őszinte ahhoz, hogy ,cepterügynök' legyek, annyira meg nem tudok hazudni, hogy bankban dolgozzak. Viszont úgy tűnik, hogy tudok írni, azaz szavakkal manipulálni, legalábbis a visszajelzések szerint. Novellával kezdtem - rögtön az első bekerült nyomtatásba, egy antológiácskába - majd komolyabbra fordult a dolog. Egy hónap alatt kiszakadt belőlem egy könyvecske. Stílusom kicsit Tolle apó, Sallinger és Csernus keveréke. Annyit még, hogy író akarok lenni. Nem szeretnék, hanem akarok. Nem könyveket akarok írni a semmiről, hanem világot megváltani, ahogy tőlem telik.

Könyvei