Még mindig csak emberi

E könyv közel ezer aforizmája nagyrészt az Alpokban született, magashegyi vándorlások közepette; a céllal, hogy másokat is “vándorgondolkodásra” ösztönözzön, s ehhez gazdag útravalót adjon: s így egyáltalán nem csak a filozófusoknak, értelmiségieknek szól, hanem bárkinek, aki a valódi szellemi gyarapodás örömére vágyik.  
***„Jó és jobb jobb, mint jó és rossz.”„Mindent egybevéve a mogorvaság a legrosszabb emberi tulajdonság, a derűs lélek a legjobb; abból még közvetve sem ered jó, ebből még közvetve sem rossz.”„A nevetésért folyó harc. – Az ember nevetésre termett, és arra, hogy ne állja, ha nevetik: a nevetésért folyó harc repeszti meg egyre az ember kérges földjét, s tart el örömteli, fájó szakadékain át.”„Áldozat. – Önmagadnak áldozni nem áldozat?”„A mester. – A mester az, aki ivócimborájává tette a részletekben rejlő ördögöt.”

Beleolvasok a könyvbe!