Megszülettem akkor, amikor úgy éreztem eljött az én időm! Világra jöttem a megfelelő pillanatban. De lehet, hogy tévedtem. Az első percekben sikerült elbűvölnöm a szülésznőt, majd később a gondozónők kedvence voltam a bölcsődében. Az oviban pedig megkértem az óvónőm kezét. Ő volt az első csalódásom, mert kiderült férje van. Ezen csalódásom kiheverése egészen eltartott a középiskoláig. Szakközépiskolás koromra nagyapám tanácsainak segítségével kihevertem az óvodában ért sokkomat és az ő oktatásainak révén elkezdtem a csinosabbnál csinosabb nők társaságát keresni. Mire igazán belejöttem volna a csábításba megjött a behívó parancsom. Na, ott egy kicsit bajban voltam. De az eltávokon, a Balaton parton tovább tudtam fejleszteni a papitól addig meg tanult csábítási trükköket. A honvédségnél, a fegyverem odanőtt az oldalamhoz, ezért kezdtem el dolgozni a „Cégnél” (Továbbra is férfiak között.) De szerencsére a „Nagy Házban” rengeteg csinos hölgy dolgozik ezért folyamatosan tudom gyakorolni nőcsábász tudományom. Mindig a nagy őt kerestem, azt a nőt, akiben megvan az a kis plusz, amit kiegészítve az enyémmel a végtelenség univerzumában eggyé válhatunk. Nagyapám ezt mondta: „A tanításaim csak akkor érnek valamit, ha megtalálod, azt a kivételes nőt, akivel boldog leszel egész életedben.”

Könyvei